Jogszabályok és egyetemi szabályzatok

Mi a plágium?

A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna.

Miért kell elkerülni?

A plágium mások szellemi termékeinek jogtalan használata. Lehet és kell is mások gondolatait ismerni és felhasználni, de nem lehet őket sajátunkként feltüntetni. Egy dokumentumban pedig minden olyan gondolatról, amely mögött nem áll hivatkozás, a dolgozat szerzője - nevének a dolgozat fölé írásával - azt állítja, hogy az az ő saját, eredeti gondolata. A fejlett tudományos élettel rendelkező országokban a plágium megítélése azonos a bolti lopáséval.

Minden esetben jelölni kell az általunk készített szövegben:

a más szerzőktől vett véleményt, gondolatot: akkor is, ha azt szó szerint idézzük, akkor is ha átfogalmazva;
a más szerzők által kidolgozott fogalmakat, elméleteket, definíciókat: akkor is, ha szó szerint idézzük, akkor is, ha átfogalmazva;
bármiféle adat forrását.

Milyen fokozatai lehetnek a plagizálásnak?

Szabó Katalin "Kommunikáció felsőfokon" című könyvében pontosan definiálja, hogy a mi kultúrközegünkben milyen fokozatai léteznek a plagizálásnak:

"más szerzők alkotásának teljes egészében való lemásolása és saját név alatt közlése - a szerzőre való hivatkozás nélkül;
más szerző alkotásainak részbeni eltulajdonítása, fontos gondolatsorok, részek, alfejezetek átemelése hivatkozások nélkül;
más szerzők kutatási eredményeinek közreadása hivatkozással, de annak világossá tétele nélkül, hogy a szerző csupán ismerteti az eredeti cikket, könyvet;
más szerző lényeges felfedezésének, gondolatának, eredményének, modelljének, felmérésének, megállapításának, gondolatkísérletének közzététele az eredetire való hivatkozás nélkül; vagy az eredetire való hivatkozással, de homályban hagyva a szerző és az átvevő pontos szerepét az adott modell, gondolat stb. kimunkálásában".

A gyakorlat kiépítette a plágium elleni védelem rendszerét is. Az adott mű bírálója, szerkesztője, lektora rendszerint a témakör felkészült ismerője, szaktekintélye, akiről feltételezhető, hogy ismeri a szakirodalmat, ezért a szakirodalom korrekt felhasználásának a megítélése is feladatát képezi. Egy disszertáció bírálata a szakirodalom-feldolgozás értékelésével kezdődik. Ha a plagizálás ezeken a szűrőkön átcsúszik, a szerző látszólag nyert: a mű vagy a benne megfogalmazott gondolat babérkoszorúját gyarapítja újabb levélkével (legalább is egy ideig...). Azonban hazai pályán is egyre gyakrabban előfordul, hogy a plágium kiderül, az ügy botránnyá dagad, végül egy etikai vagy jogi fórumon megkapja a jogos elmarasztalást.

Mit mond a jogszabály?

A név feltüntetéséről a tételes jog (az 1999. évi LXXVI., a szerzői jogokról szóló törvény) az alábbiak szerint rendelkezik.

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése, vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe.

Hogyan használjuk mások gondolatait?

Hazai berkekben alapszabályként általában az alábbi megoldást fogadjuk el:

A szó szerint idézett részeket idézőjelbe kell tennünk, már a szövegben megadva az idézett mű szerzőjét, a forrásmű címét, az idézet pontos helyét, az oldalszámot. Például: [Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon, Kossuth Kiadó, Budapest, 1997, 102. o.], vagy csak [Szabó 1997, 102. o.], ha az irodalomjegyzékben részletesen megadtuk a forrást.
Tartalmi idézésnél elegendő a szerző és a forrásmű megemlítése: [Szabó 1997].

Forrás: http://www.magyarfelsooktatas.hu/20.8/15.html Magyar Felsőoktatás - Az Oktatási Minisztérium folyóirata Barakonyi Károly (Barakonyi Károly egyetemi tanár, PTE, Pécs;) Egyetemi csapdák: a plágium veszélyei Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon Kossuth Kiadó, 1997.

Jogszabályok és egyetemi szabályzat

Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a megszerzett információnak, melynek nagy része a fejlődésnek köszönhetően már Interneten is elérhető. Egyre nagyobb mértékben nő a világhálót használók tábora szerte a világon, így hazánkban is. Egyre több, az Interneten megjelenő publikációhoz, közzétett dolgozathoz lehet hozzáférni, és természetesen le is lehet tölteni azokat. Az elektronikus publikációkhoz való szabad hozzáférés felveti a szerzői jog kérdését, ami manapság sokat vitatott téma.

Az elektronikus dokumentumok szerzői jogával kapcsolatos törvények, publikációk linkjei találhatók ezen az oldalon.

Linkek:

Törvények

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
http://www.hpo.hu/szkv/199911/728.html

Publikációk

A szerzői jog és az Internet
http://www.jogiforum.hu
http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/drMurakozi-A_szerzoi_jog_es_az_internet(jf).pdf

Barakonyi Károly - Egyetemi csapdák: a plágium veszélyei
http://www.magyarfelsooktatas.hu/20.8/15.html

Elektronikus publikáció és a szerzői jogok - Bihari Tibor
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/jog/bihari/bihari.htm

Szabályzatok

A Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs Tanszéken érvényes idézési, hivatkozási szabályok
www.maya.btk.pte.hu/kom/b/data/plagium.rtf

BME Etikai kódex
http://stratig.bme.hu/intra/etikkod.rtf

BKÁE Egyetemi Doktori Szabályzat
www.bke.hu/altinf/public/doktori_PhD_szab.doc

A Toldy Ferenc Gimnázium számítógép-hálózatának felhasználói szabályzata
http://vega.toldy.sulinet.hu

KOPI Plágiumkereső - A fordítási plágiumok keresője